Robotszimulátor

Utasítások

Írj egy robotszimulátort.

Egy robotgyár tesztlétesítményének egy programra van szüksége, amely ellenőrzi a robotok mozgását.

A robotok háromféleképpen mozoghatnak:

• jobbra fordul
• balra fordul
• előrelép

A robotokat egy képzeletbeli, végtelen rácsra helyezik, adott irányba (észak, kelet, dél vagy nyugat) nézve, egy {x,y} koordinátapáron, például {3,8}; a koordináták észak és kelet felé nőnek.

A robot ezután egy sor utasítást kap, ekkor a tesztlétesítmény ellenőrzi a robot új pozícióját, és azt, hogy milyen irányba néz.

• A „RAALAL” betűsorozat a következőt jelenti:
  • Jobbra fordul
  • Kétszer előrelép
  • Balra fordul
  • Egyszer előrelép
  • Ismét balra fordul
• Tegyük fel, hogy egy robot a {7, 3} pontról indul, észak felé nézve. Ha lefuttatjuk ezt az utasítássorozatot, akkor a {9, 4} ponton kell végeznie, nyugat felé nézve.

Megvalósítási megjegyzések

A tesztek 3 lépésre vannak osztva.

Futtasd az összes tesztet a go test paranccsal, vagy futtass meghatározott teszteket a -tags kapcsolóval.

Példák:

go test                      # run all tests
go test -tags step1          # run just step 1 tests.
go test -tags 'step1 step2'  # run step1 and step2 tests

Kapsz egy defs.go forrásfájlt, amely számos olyan dolgot definiál, amire a tesztprogramnak szüksége van. Három szakaszra van tagolva, lépésenként.

1. lépés

Az 1. lépés teljesítéséhez definiálnod kell a Right, Left, Advance, N, S, E, W és Dir értékeket. Az 1. lépést fejezd be, mielőtt továbblépnél a 2. lépésre.

2. lépés

Az 1. lépésben implementáltad a robot mozgását, de ez még nem igazi szimuláció. Hol van például a forráskódban „a robot”? Hol van „a rács”? Hol vannak azok a számítások, amelyek a robot műveleteit rácspozíciókká alakítják: a robotban vagy a rácsban? A fizikai világ más.

A 2. lépés bevezet egy „szobát”. Kicsi kiegészítésnek tűnik, de nagy változtatásokat hajtunk végre, hogy tisztázzuk a „szoba”, a „robot” és a „tesztprogram” szerepét, és elkezdjük tisztázni a szimuláció fizikáját. A Room és a Robot függvényeket fogod definiálni, amelyeket a tesztprogram goroutine-ként való elindításával „kelt életre”. Az információ a tesztprogram, a robot és a szoba között Go-csatornákon keresztül mozog.

Gondolj a Roomra úgy, mint egy „fizikai motorra”, amely modellezi és szimulál egy falakkal és egy robottal rendelkező fizikai szobát. Valahogy modelleznie kell a szoba koordinátaterét, a robot és a falak helyét, és biztosítania kell például azt, hogy a robot ne sétáljon át a falakon. Azt szeretnénk, hogy a Robot műveleteket végrehajtó ügynök legyen, de azt is, hogy a Room fenntartsa a koherens igazságot.

A tesztprogram létrehozza a csatornákat, és elindítja a Roomot és a Robotot is. A tesztprogram ezután parancsokat küld a Robotnak. Amikor végzett a parancsok küldésével, lezárja a parancscsatornát. A Robotnak fogadnia kell a parancsokat, és tájékoztatnia kell a Roomot az általa megkísérelt műveletekről. Amikor érzékeli, hogy a parancscsatorna zárul, le kell állítania magát. A szobának értelmeznie kell a robot műveleteinek fizikai következményeit. Amikor érzékeli, hogy a robot leáll, egy záró jelentést küld vissza a tesztprogramnak, amely megadja a robot végső pozícióját és irányát.

3. lépés

A 3. lépés három jelentős változást hoz:

• A robotok szkripteket futtatnak ahelyett, hogy egyedi parancsokra reagálnának.
• Egy naplócsatorna lehetővé teszi a robotok és a szoba számára, hogy üzeneteket naplózzanak.
• A szoba lehetővé teszi, hogy egyszerre több robot létezzen és működjön.

A Room3 által küldött végső pozíciójelentéshez visszaadhatod ugyanazt a szeletet, amelyet a robots csatornától kaptál, csak a frissített pozíciókkal és irányokkal. A naplócsatornán üzenetet kell küldeni a következő esetekben:

• Név nélküli robot
• Ismétlődő robotnevek
• Ugyanarra a helyre helyezett robotok
• A szobán kívülre helyezett robot
• Nem definiált parancs egy szkriptben
• Ismeretlen robottól származó művelet
• Falba előrehaladni próbáló robot
• Másik robotba előrehaladni próbáló robot