Utasítások
Készíts egy egyszerű, a Caesaréhoz hasonló eltolásos rejtjelet és egy biztonságosabb helyettesítéses rejtjelet.
1. lépés
„Ha volt valami titkolnivalója, rejtjellel írta meg, mégpedig úgy, hogy az ábécé betűinek sorrendjét megváltoztatta, s így egyetlen szót sem lehetett kiolvasni.
Aki meg akarja fejteni ezeket, és meg akarja érteni a jelentésüket, annak az ábécé negyedik betűjét, vagyis a D-t kell az A helyére tennie, és így tovább a többi betűvel.”
- Suetonius, Life of Julius Caesar
A rejtjelek nagyon egyszerű algoritmusok: segítségükkel a szöveget kevésbé olvashatóvá tehetjük, miközben a megfejtése továbbra is könnyű marad.
Sokféle kriptoanalízissel szemben sebezhetők, de Caesar szerencsés volt: az ellenségei nem voltak kriptoanalitikusok.
A Caesar-rejtjelet Julius Caesar néhány távolba küldött üzenetéhez használták.
Caesar persze tudta, hogy a rejtjel nem valami jó, de ebben volt egy szövetségese: szinte senki sem tudott jól olvasni.
Így az is elég volt, hogy néhány betűvel eltért a szöveg, és az emberek már fel sem ismerték azt a kevés szót, amit egyáltalán ismertek.
A feladatod, hogy készíts egy egyszerű eltolásos rejtjelet a Caesar-rejtjelhez hasonlóan.
Ez a kép remek példa a Caesar-rejtjelre:
Például:
Ha az „iamapandabear” szöveget adjuk be a kódoló függvénynek, az „ldpdsdqgdehdu” rejtjelet adja vissza.
Elég homályos ahhoz, hogy az üzenetünk titokban maradjon az úton.
Ha az „ldpdsdqgdehdu” szöveget a dekódoló függvénybe tesszük, az visszaadja az eredeti „iamapandabear” szöveget, így a barátod el tudja olvasni az eredeti üzenetedet.
2. lépés
Az eltolásos rejtjelek gyorsan hasznavehetetlenné válnak, ha az ellenfél parancsnoka rájön a működésükre.
Ezért próbáljunk meg helyette helyettesítéses rejtjelet használni.
Módosítsd a kódot úgy, hogy megadhassunk egy kulcsot, és az határozza meg az eltolás mértékét.
Íme egy példa:
Ha a kulcs „aaaaaaaaaaaaaaaaaa”, akkor az „iamapandabear” szöveg kódolása az eredeti „iamapandabear” szöveget adja vissza.
Ha a kulcs „ddddddddddddddddd”, akkor az „iamapandabear” szövegünk kódolása a homályos „ldpdsdqgdehdu” szöveget adná vissza.
A fenti példában a kulcs értékénél a = 0-t állítottunk be.
Így amikor a nyílt szöveget hozzáadjuk a kulcshoz, ugyanaz az üzenet jön ki.
Tehát az „aaaa” nem ideális kulcs.
Ha viszont a kulcsot „dddd”-re állítjuk, ugyanazt kapjuk, mint a Caesar-rejtjel esetében.
3. lépés
Minden rejtjel leggyengébb láncszeme az ember.
Tegyük a helyettesítéses rejtjeledet egy kicsit hibátűrőbbé azzal, hogy gondoskodunk egy véletlenszerűség-forrásról, és biztosítjuk, hogy a kulcs csak kisbetűket tartalmaz.
Ha valaki egyáltalán nem ad meg kulcsot, generálj egy valóban véletlenszerű kulcsot, amely legalább 100 kisbetűből áll.
Bővítési lehetőségek
Az eltolásos rejtjelek annyit tesznek, hogy a szöveget kicsit furcsává teszik, de érzékenyek a gyakoriságelemzésre.
A helyettesítéses rejtjelek ezen segítenek, de még mindig nagyon sebezhetők, ha a kulcs rövid, vagy ha a szóközök megmaradnak.
Később látni fogsz egy megoldást erre a problémára a „crypto-square” feladatban.
Ha tovább szeretnél mélyülni ezen a területen, a kérdések lassan arról szólnak, hogyan cserélhetünk kulcsot biztonságos módon.
Nézd meg a Diffie-Hellman a Wikipédián oldalt, ahol ennek a sémának az egyik első megvalósításáról olvashatsz.
Megjegyzés
Ha az indexek túllépik a határt, próbáld aritmetikai műveletekkel, például a modulo segítségével körbeérni őket. A Character és String osztályok is a barátaid.
