Guido gyönyörű lasagnéja

A Python egy dinamikusan és erősen típusos programozási nyelv. Egyszerre használ duck typingot és fokozatos típusozást a típusjelzések révén.

Bár a Python sokféle programozási stílust támogat, a Pythonban belül minden egy objektum. Ez magában foglalja a számokat, a stringeket, a listákat, sőt még a függvényeket is.

Hogy mindez mit jelent, arra a kurzus előrehaladtával térünk majd vissza.

Ez az első feladat a Python nyelv négy fontos jellemzőjét mutatja be:

1. Névhozzárendelés (változók és konstansok),
2. Függvények (a def és a return kulcsszó),
3. Megjegyzések, és
4. Docstringek.

Névhozzárendelés (változók és konstansok)

A programozók a hozzárendelés = operátorával bármilyen típusú objektumhoz hozzáköthetnek neveket (más néven változókat): <name> = <value>. Egy név az élettartama során újra hozzárendelhető (vagy újraköthető) más értékekhez (más objektumtípusokhoz).

>>> my_first_variable = 1  #<-- my_first_variable bound to an integer object of value one.
>>> my_first_variable = 2  #<-- my_first_variable re-assigned to integer value 2.

>>> print(type(my_first_variable))
<class 'int'>

>>> print(my_first_variable)
2

>>> my_first_variable = "Now, I'm a string." #<-- You may re-bind a name to a different object type and value.
>>> print(type(my_first_variable))
<class 'str'>

>>> my_first_variable = 'You can call me "str".' #<-- Strings can be declared using single or double quote marks.
>>> print(my_first_variable)
You can call me "str".

Konstansok

A konstansok olyan nevek, amelyeket egy programban csak egyszer szánunk hozzárendelni. Általában modul (fájl) szinten érdemes definiálni őket, és jellemzően a program összes függvénye és osztálya számára láthatóak. A SCREAMING_SNAKE_CASE használata azt jelzi, hogy a nevet nem szabad újra hozzárendelni, és az értékét nem szabad módosítani.

Függvények

A def kulcsszó vezeti be a függvénydefiníciót. Minden függvénynek lehet nulla vagy több formális paramétere a () zárójelek között, amelyet egy : kettőspont követ. A függvény törzsének utasításai a def utáni sorban kezdődnek, és blokkon belül behúzva kell állniuk.

# The body of a function is indented by 2 spaces, & prints the sum of the numbers.
def add_two_numbers(number_one, number_two):
  total = number_one + number_two
  print(total)  

>>> add_two_numbers(3, 4)
7


# Inconsistent indentation in your code blocks will raise an error.
>>> def add_three_numbers_misformatted(number_one, number_two, number_three):
...     result = number_one + number_two + number_three   # This was indented by 4 spaces.
...    print(result)     #this was only indented by 3 spaces
...
...
  File "<stdin>", line 3
    print(result)
    ^
IndentationError: unindent does not match any outer indentation level

A függvények a return kulcsszóval explicit módon adnak vissza egy értéket vagy objektumot:

# Function definition on first line, explicit return used on final line.
>>> def add_two_numbers(number_one, number_two):
        return number_one + number_two   


# Calling the function in the Python shell returns the sum of the numbers.
>>> add_two_numbers(3, 4)
7

# Assigning the function call to a variable and printing it 
# will also return the value.
>>> sum_with_return = add_two_numbers(5, 6)
>>> print(sum_with_return)
11

Azok a függvények, amelyekben a return után nem áll explicit kifejezés, implicit módon a None objektumot adják vissza. A None részleteire egy későbbi feladatban térünk ki. E feladat és a magyarázat szempontjából a None egy helyőrző, amely a semmit, azaz a null értéket képviseli:

# This function will return `None`
def square_a_number(number):
    square = number * number
    return # <-- note that this return is not followed by an expression

# Calling the function in the Python shell appears 
# to not return anything at all.
>>> square_a_number(2)
>>>


# Using print() with the function call shows that 
# the function is actually returning the **None** object.
>>> print(square_a_number(2))
None

Azok a függvények is implicit módon a None objektumot adják vissza, amelyekből hiányzik a return. Ez azt jelenti, hogy ha nem használod a return kulcsszót egy függvényben, a Python helyetted a None objektumot adja vissza.

# This function omits a return keyword altogether.
def add_two_numbers(number_one, number_two):
  result = number_one + number_two

>>> add_two_numbers(5, 7)
>>> print(add_two_numbers(5, 7))
None

# Assigning the function call to a variable and printing 
# the variable will also show None.
>>> sum_without_return = add_two_numbers(5, 6)
>>> print(sum_without_return)
None

Függvények hívása

A függvényeket úgy hívjuk meg, hogy a nevük után () következik. Az osztályon vagy modulon belül definiált függvények meghívásához pont (.) jelölést használunk.

>>> def raise_to_power(number, power):
...     return number ** power
...

>>> raise_to_power(3,3) # <--Invoking the function with the arguments 3 and 3.
27


# A mismatch between the number of parameters and the number of arguments will raise an error.
>>> raise_to_power(4,)
...
Traceback (most recent call last):
  File "<stdin>", line 1, in <module>
TypeError: raise_to_power() missing 1 required positional argument: 'power'


# Calling methods or functions in classes and modules.
>>> start_text = "my silly sentence for examples."
>>> str.upper(start_text)  # <--Calling the upper() method from the built-in str class on start_text.
'MY SILLY SENTENCE FOR EXAMPLES.'


# Importing the math module
>>> import math

>>> math.pow(2,4)  # <--Calling the pow() function from the math module.
16.0

Megjegyzések

A megjegyzések a Pythonban egy # jellel kezdődnek, amely nem része egy stringnek, és a sor végéig tartanak. Sok más programozási nyelvtől eltérően a Python nem támogatja a többsoros megjegyzésjeleket. Egy megjegyzésblokk minden sorának a # karakterrel kell kezdődnie.

Docstringek

Egy függvénytörzs első utasítása opcionálisan lehet egy docstring, amely tömören összefoglalja a függvény vagy objektum célját. A docstringeket három dupla idézőjellel (""") deklaráljuk, a kódblokkal azonos szintre behúzva:

# An example from PEP257 of a multi-line docstring
# reformatted to use Google style non-type hinted docstrings.
# Some additional details can be found in the Sphinx documentation:
# https://www.sphinx-doc.org/en/master/usage/extensions/napoleon.html#getting-started

def complex(real=0.0, imag=0.0):
    """Form a complex number.

    Keyword Arguments:
        real (float): The real part of the number (default 0.0)
        imag (float): The imaginary part of the number (default 0.0)
        
    """

    if imag == 0.0 and real == 0.0:
        return complex_zero

A docstringeket olyan automatikus dokumentációs eszközök olvassák, mint a Sphinx, és úgy kérhetők le, hogy meghívjuk a különleges .__doc__ attribútumot a függvény, metódus vagy osztály nevén. A docstringek általános konvencióit a PEP257 írja le, de a pontos formátum projektenként és csapatonként változik. Az Exercism tanulófeladatai igyekeznek követni a Google stílusát a típusjelzés nélküli kód esetében.

A docstringek könnyűsúlyú egységtesztként is működhetnek, amelyről egy későbbi feladatban lesz szó.

# An example on a user-defined function using a Google style docstring. 
>>> def raise_to_power(number, power):
    """Raise a number to an arbitrary power.

    Parameters:
        number (int): The base number.
        power (int): The power to raise the base number to.
    
    Returns:
        int: The number raised to the specified power.
    
    Takes a number and raises it to the specified power, returning the result.

    """

    return number ** power
...

# Calling the .__doc__ attribute of the function and printing the result.
>>> print(raise_to_power.__doc__)
Raise a number to an arbitrary power.

Parameters:
    number (int): The base number.
    power (int): The power to raise the base number to.

Returns:
    int: The number raised to the specified power.

Takes a number and raises it to the specified power, returning the result.