Gyakran ismételt kérdések a mentorálásról

Válogatás a mentorálással kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekből


Mi kell ahhoz, hogy valaki mentor legyen?

Mentorálhatok egy nyelvet, miközben még tanulom?

Mentorálhatok egynél több nyelvet?

Megpróbáljak minden megoldást mentorálni a sorban?

Mi van, ha egy megoldás napokig, sőt hetekig ott ül a sorban?

Mi van, ha nincs semmi javaslatom egy megoldással kapcsolatban?

Mentoráljak olyan feladatot, amit még soha nem oldottam meg?

Mentoráljak olyan feladatot, amit megoldottam, de más nyelven?

Kötelező mentorálnom egy megoldást, miután láttam?

Mi van, ha a tanuló nem érti, miután többször elmagyaráztam neki valamit?

Hogyan válaszoljak, ha a tanuló védekezően reagál a javaslataimra?

A tanulóé legyen az utolsó szó, még akkor is, ha szerintem téved?

Hogyan fogalmazzam meg a legjobban egy javaslatot?

Megköveteljem a formázási, kommentelési és elnevezési konvenciókat?

Mi kell ahhoz, hogy valaki mentor legyen?

Nem kell szakértőnek lenned egy nyelvben ahhoz, hogy mentoráld azt a nyelvet. Csak egy kicsit kevésbé kell kezdőnek lenned, mint annak, akit mentorálsz. Ha egy megoldásban van valami, amit szerinted másképp is meg lehetne csinálni, nyugodtan javasolhatod. Nem kell feltétlenül jobb útnak lennie, elég, ha egy idiomatikus alternatíva. Így a döntés, hogy él-e a javaslattal vagy sem, a tanulónál marad, de legalább több lehetőség közül választhat.

Mentorálhatok egy nyelvet, miközben még tanulom?

Ideális esetben soha nem hagyod abba egy nyelv tanulását, még akkor sem, ha már ismered. Egyes nyelvek néhány hetente vagy havonta új verziót adnak ki. Nemcsak új nyelvi funkciók lehetnek, amelyeket meg kell tanulni, hanem olyan meglévő funkciók is, amelyekről nem tudsz. Néha előfordul, hogy egy tanuló használ egy funkciót, és akkor látod először. Ezért a mentorálás jó módja lehet annak, hogy többet tanulj egy nyelvről.

Mentorálhatok egynél több nyelvet?

Annyi nyelvet mentorálhatsz, ahánnyal kényelmesen érzed magad. Nyugodtan mentorálhatsz több nyelvet is, amelyekben erősnek érzed magad, valamint egy olyan nyelvet, amelyet még tanulsz.

Megpróbáljak minden megoldást mentorálni a sorban?

Ha éppen nem jut eszedbe semmi lényeges vagy építő jellegű, amit egy megoldásról mondhatnál, jobb lehet a tanulónak, ha egy másik mentornak hagyod a mentorálási kérést, még akkor is, ha így tovább kell várnia a válaszra.

Mi van, ha egy megoldás napokig, sőt hetekig ott ül a sorban?

Ha a tanuló feltett egy konkrét kérdést, amire nem tudsz válaszolni, akkor is jobb lehet, ha annak hagyod, aki meg tudja válaszolni a kérdését.

Ellenkező esetben lehet, hogy a megoldás egy olyan feladathoz tartozik, amely nehéz volt neked, és vagy nem oldottad meg, vagy megoldottad, de úgy érezted, nem sikerült túl jól. Ebben az esetben átnézheted a megoldást, hogy lássd, van-e benne valami, amiből tanulhatsz. Ha igen, megköszönheted a tanulónak, hogy megtanultál tőle valamit a megoldásából.

Vagy megkérheted a tanulót, hogy magyarázza el a megoldását. Ez afféle „fordított mentorálás”, de néhány tanuló szívesen elmagyarázza a megoldását, ha udvariasan és tiszteletteljesen kéred. Ezután megkérdezheted, hogy megfontoltak-e egy másik megközelítést, és miért azt választották, amelyiket.

Vagy előfordulhat, hogy összességében még mindig nem érted a megoldást, de látsz benne néhány dolgot, amit szóvá tehetsz. Például felhívhatod a figyelmet arra, hogy érdemes lehet beszédes neveket adni a függvény paramétereinek, ha csak n-t vagy m-et használtak.

Ha egyik sem esik jól, nyugodtan hagyhatod a kérést válasz nélkül. A mentorálás önkéntes. Attól, hogy egy nyelvet mentorálsz, még nem kell minden feladatot mentorálnod azon a nyelven.

Mi van, ha nincs semmi javaslatom egy megoldással kapcsolatban?

Nyugodtan elmondhatod, mi tetszik neked egy megoldásban. Sőt, az, hogy konkrétan megmondod, mi tetszik a megoldásban, jó módja bármely mentorálási beszélgetés elindításának. Ezután, ha nincs javaslatod a feladat megközelítésének alternatív módjaira, nyugodtan mondhatod csak azt a tanulónak: „Szép munka!” Ha a tanuló egynél több iterációt küldött be, rámutathatsz, miben jelent javulást a legutóbbi iteráció.

Mentoráljak olyan feladatot, amit még soha nem oldottam meg?

Néha egy tanuló megoldását látva kedvet kapsz ahhoz, hogy magad is megoldd a feladatot, különösen ha a megoldásban használt megközelítés egyszerűbbnek tűnik, mint amiket korábban megfontoltál. Miután megoldottad a feladatot, ha a mentorálási kérés, amely inspirált, már nem elérhető, legalább készen állsz a következő alkalomra.

Mentoráljak olyan feladatot, amit megoldottam, de más nyelven?

Mivel ami az egyik nyelvben idiomatikus, az nem feltétlenül az a másikban, valószínűleg a legjobb, ha a feladatot abban a nyelvben oldottad meg, amelyet mentorálsz. Ha a két nyelv megoldásai nagyon hasonlóak, és elég jól ismered mindkét nyelvet ahhoz, hogy tudd, mi idiomatikus bennük, akkor nem kell sokáig tartania, hogy egy megoldást átírj az egyik nyelvről a másikra. Ha a mentorálási kérés az átírás után már nem elérhető, legalább készen állsz a következő alkalomra.

Kötelező mentorálnom egy megoldást, miután láttam?

Előfordulhat, hogy ránézel egy megoldásra, és rájössz, hogy több okból sem szeretnéd mentorálni, például:

  • A tanuló olyan kérdést tett fel, amire nem tudod a választ.
  • A kód olyan terjengős és/vagy zavaros, hogy nem tudod, hol kezdd a kritikát.
  • A kód arra utalhat, hogy a tanuló teljesen kezdő, aki rengeteg alapvető útmutatásra szorul, amihez sem időd, sem türelmed nincs.
  • A tanuló hozzászólása olyan lehet, hogy arra utal, kellemetlen vagy fáradságos lehet vele a kapcsolattartás.

Semmi sem kötelez arra, hogy a „Mentorálás indítása” gombra kattints, ha úgy gondolod, hogy az adott mentorálási kérés nem neked való.

Mi van, ha a tanuló nem érti, miután többször elmagyaráztam neki valamit?

Előfordulhat, hogy egy tanuló szinte akarattal ellenállni látszik a magyarázataid megértésének. Ha úgy érzed, kimerítetted az összes általad ismert módot valaminek az elmagyarázására, dönthetsz úgy, hogy azzal zárod le a beszélgetést, hogy javaslod a tanulónak, hogy küldje be újra a mentorálási kérését, hogy egy másik mentor foglalkozhasson vele, aki sikeresebb lehet a nehéz pontok elmagyarázásában.

Hogyan válaszoljak, ha a tanuló védekezően reagál a javaslataimra?

Néha a tanuló azt mondja, hogy szándékosan használt egy szükségesnél körülményesebb megközelítést, hogy többet tanuljon egy nyelvi funkcióról, még akkor is, ha az a funkció nem a legalkalmasabb a feladathoz. Mivel az Exercism egy tanulási platform, és nem versenyző programozós oldal, ez elfogadható indok arra, hogy ne a legelegánsabb vagy leghatékonyabb megközelítést használják. Tehetsz néhány javaslatot arra nézve, hogyan használták a megközelítésüket, ha látod, hogy idiomatikusabban is megvalósíthatták volna. Mindenesetre javasolhatod, hogy a visszajelzés alapján küldjenek be egy újabb iterációt, vagy zárják le a beszélgetést, hogy felszabadítsanak egy mentorálási helyet.

A tanuló ragaszkodhat egy olyan programozási paradigmához, amely nem a legalkalmasabb a nyelvhez vagy a feladathoz. Például mindig az objektumorientált paradigmát akarhatják használni, és egy viszonylag egyszerű, egyenes megoldást szétforgácsolnak osztályok kis robbanásává, amelyek labirintusszerű vezérlési folyammal haladnak át több metóduson. Ha a tanuló dogmatikusan követi a paradigmát, általában hiábavaló meggyőzni egy másik megközelítésről. Megpróbálhatod, és lehet, hogy reagálnak a javaslatodra, de ha a tanuló makacsul ragaszkodik az álláspontjához, talán a legjobb továbblépni.

A tanuló egyenesen elutasíthat egy javaslatot. Például javasolhatod, hogy map és join helyett használjanak reduce-ot, mivel a reduce csak egy iteráció, szemben a map egy és a join egy másik iterációjával. De a tanuló elutasíthatja ezt, mert a map és a join olvashatóbbnak tűnik számukra. Nyugodtan egyetérthetsz a tanulóval abban, hogy a map és a join olvashatóbb lehet, mint a reduce. Javasolhatod, hogy idővel, ha megszokják, kényelmesebben érezhetik magukat a reduce-szal, és semmi rossz nincs abban, ha valaki map-et és join-t használ.

Nyugodtan egyetérthetsz a tanulóval annyiban, amennyiben igaza van, és az is rendben van, ha megpróbálod kijavítani bármilyen téveszmét vagy túlzást, amit a tanuló megfogalmazhatott.

A tanulóé legyen az utolsó szó, még akkor is, ha szerintem téved?

Például javasolhatod egy tanulónak, hogy a Clock feladat megoldásakor ne használjon mágikus számokat, mint a 60 és a 24, hanem definiálja őket beszédes nevű konstansokként. A tanuló azt válaszolhatja, hogy a kontextus ismeretében nyilvánvaló, mit jelentenek a 60 és a 24. Megtetted a javaslatodat, és a tanuló elvetette. Lehet, hogy semmit sem nyersz vele, sőt talán még a jóindulatot is elveszíted, ha vitatkozol rajta.

Hogyan fogalmazzam meg a legjobban egy javaslatot?

Ha valamit alternatívaként szeretnél javasolni, ami nem feltétlenül jobb, kezdheted azzal, hogy „Egy másik megközelítés lehet...”. Például: „Egy másik megközelítés lehet az every használata az includes-szal.”

Note

Ha olyan nyelvi funkciót vezetsz be, amelyet a tanuló nem használt a megoldásban (például az every-t vagy az includes-t), érdemes linkelni egy dokumentumra, amely elmagyarázza.

Egy másik módja a javaslat bevezetésének: „Talán fontold meg...”. Például: „Talán fontold meg a spread szintaxis használatát a split() helyett.” Ha határozottan úgy érzed, hogy a tanulónak alternatívát kell használnia, elhagyhatod a „talán”-t, és kezdheted azzal, hogy „Fontold meg...”. Például: „Fontold meg egy alapértelmezett argumentum használatát.”

Ha több javaslatot is teszel, érdemes változatossá tenni, hogyan vezetsz be mindegyiket.

A felsorolás hatékony módja annak, hogy számba vedd, mi tetszik egy megoldásban. Ugyanez kevésbé barátságosnak tűnhet, ha javaslatokat sorolsz fel. Ha kötetlen, beszélgetős stílusban teszed a javaslatokat, a tanuló könnyebben megfontolhatja és elfogadhatja őket.

Egy szó, amelyet valószínűleg jobb, ha nem használsz javaslattételkor: a „kellene”. Például: „Egy alapértelmezett argumentumot kellene használnod.” Az olyan szavak, mint a „kellene” vagy a „muszáj”, erőszakosnak tűnhetnek.

Megköveteljem a formázási, kommentelési és elnevezési konvenciókat?

A mentorok valószínűleg nem értenek egyet abban, mikor és milyen határozottan hozzák szóba az olyan dolgokat, mint a kódformázás, a kommentelés és az elnevezési konvenciók. Egyrészt szeretnéd, ha a tanuló már korán, olyan feladatoknál, mint a Two Fer, elkezdene gondolkodni ezeken, mielőtt rossz szokásokat alakítana ki. Vagy épp nem akarod elriasztani a kezdőt az illendőség minden szempontjával. Másrészt előfordulhat, hogy a haladóbb feladatokon dolgozó tanulók már ismerik a konvenciókat, de úgy döntenek, hogy figyelmen kívül hagyják őket, amíg az aktuális feladatra összpontosítanak. Neheztelhetnek, ha valaki kitartóan a konvenciókra összpontosít, és ezt szőrszálhasogatásnak tarthatják. Ha egy nyelvhez van egy vagy több formázó vagy linter, érdemes lehet olyan feladatot választani, amelynél be lehet vezetni őket. Ellenkező esetben, ha egy adott konvenció megsértése igazán súlyos, érdemes lehet bárhol szóvá tenni. A mentorok abban térhetnek el, hogy mit tartanak „igazán súlyosnak”.