Számok ebben a kurzusban:

A(z) Számok fogalomról

A Rubyban a számokkal végzett munka egyik kulcsfontosságú szempontja az egész számok (amelyekben a tizedesjel után nincs számjegy) és a lebegőpontos számok (amelyekben a tizedesjel után nulla vagy több számjegy áll) megkülönböztetése. Ezeket az Integer és a Float osztály valósítja meg.

a = 1
b = 1.0
a.class
#=> Integer
b.class
#=> Float

• A számítások az alapvető aritmetikai operátorok (+, -, *, /) segítségével történnek. A számok a szokásos összehasonlító operátorokkal hasonlíthatók össze.
• Az Integer példányai közötti alapvető aritmetikai műveletek eredménye mindig Integer példány lesz.
• A Float példányai közötti alapvető aritmetikai műveletek eredménye szintén Float példány lesz.
• Az Integer és a Float példányai közötti alapvető aritmetikai műveletek eredménye Float példány lesz.
• A Float és az Integer osztálynak vannak olyan metódusai, amelyekkel egyik típusból a másikba konvertálhatók az értékek. Az Integer típusú számok egész egységig pontosak, a Float pontossága pedig egy egész számhoz képest tört értékű. Ez azt jelenti, hogy egy lebegőpontos szám egésszé konvertálása pontosságvesztéssel járhat.

4.9.to_i
#=> 4

5.to_f
#=> 5.0

7 - 3.0
#=> 4.0

2 == 4
#=> false

1.0 == 1
#=> true

Az if elágazás segítségével feltételesen futtathatsz kódot:

x = 5

if x == 5
  # Execute logic if x equals 5
elsif x > 7
  # Execute logic if x greater than 7
else
  # Execute logic in all other cases
end

Néha akkor is végre szeretnél hajtani egy utasítást (vagy több utasítást), ha egy feltétel nem igaz. Az ilyen helyzetekre a Ruby az unless kulcsszót kínálja:

x = 4
unless x == 5
  # Execute logic if x does not equal 5
else
  # Execute logic if x == 5
end

Ha egy változó értékétől függően szeretnél más-más kódot futtatni, hasznos lehet a Ruby case utasítása:

y = 5
case y
when 3
  # Execute logic if y equals 3
when 5
  # Execute logic if y equals 5
else
  # Execute logic in all other cases
end

Ugyanaz a probléma néha többféle elágazással is megoldható, és előfordulhat, hogy az egyik jobban illik a problémához, mint a másik. Érdemes egy pillanatra megállni, és a három elágazás bármelyikének használatakor a másik kettőt is számításba venni.