Tudj meg többet arról, hogyan lehetsz kiváló tagja az Exercism közösségének
Szeretnénk, hogy az Exercism remek hely legyen az időtöltésre, bárki is vagy. Hogy ez így legyen, nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy jó közösségi tagok legyünk.
Ezt formálisan a Magatartási kódexünk rögzíti, de egyetlen mondatban is össze lehet foglalni: Légy kedves.
Van néhány alapelv, amit érdemes észben tartanod, miközben közreműködsz az Exercism-ben. Akár mentorálsz, akár tanulsz, akár a chatben lógsz, akár a GitHubon segítesz építeni valamit, ha követed ezeket az elveket, rá fogsz jönni, hogy az Exercism hihetetlenül szórakoztató és hálás hely, ahol érdemes időt tölteni:
Az Exercism-ben részt vevők túlnyomó többsége azért vesz részt, mert segíteni akar másokon. Valószínűleg szenvedélyesen érdeklődnek a tech-ipar iránt, esetleg az oktatás is érdekli őket, de elsősorban olyan közegben szeretnének lenni, ahol másokkal együtt építenek valami pozitívat.
Ez azt jelenti, hogy a beszélgetések többsége két olyan ember között zajlik, akik a legjobbat akarják egymásnak és az Exercism-nek is.
Néha, amikor nézeteltérés támad, könnyű arra a következtetésre jutni, hogy a másik fél nehézkes, nem figyel, vagy nem érti a mondandódat. Könnyű azt képzelni, hogy a másik önelégült, az egóját fényesíti, miközben a »hibás« véleményeivel felbosszant. A valóságban sokkal valószínűbb, hogy az illető valami olyasmit próbál elmondani, amit fontosnak érez, csak épp nem találja a szavakat vagy a stratégiákat, amik mások számára is világosak.
Amikor hátrébb lépünk, és feltételezzük, hogy mindenki, aki részt vesz, próbál kedves lenni, a helyes dolgokat tenni és világosan fogalmazni, sokkal könnyebb lazítani a saját egónk szorításán, és aktívan megpróbálni meghallgatni a másik nézőpontját.
Ami elvezet minket a következőhöz…
Rájönni, hogy valamiben tévedsz, a legjobb dolog, ami történhet veled, mert most kevésbé tévedsz, mint korábban. Ha olyan ember vagy, aki fontosnak tartja a tudományos gondolkodást, a tudás hajszolását és azt, hogy a dolgokban igazad legyen, akkor a legizgalmasabb dolog, ami történhet, épp az, hogy kiderül: tévedtél.
Ezért amikor bekapcsolódsz egy beszélgetésbe az Exercism-ön, ne bizonyítékot láss benne arra, hogy igazad van, hanem lehetőséget arra, hogy kiderítsd, hol tévedhetsz. Így végül igazabb lehetsz, mint korábban voltál.
Adam Grant egy egész könyvet írt erről. A könyvben Ray Dalio szavait idézi: „Ha nem nézel vissza magadra, és nem gondolod azt, hogy »hű, milyen buta voltam egy éve«, akkor valószínűleg nem tanultál sokat az elmúlt évben.”
Az Exercism arra az alapelvre épül, hogy nem tudjuk, mit nem tudunk. Az egész platform arra épül, hogy a mentorok rámutatnak azokra a tudásbeli hiányosságokra, amikről nem is tudod, hogy vannak. És hihetetlen élmény, amikor mindkét fél nyitott az új információra (nagyon gyakran épp a mentorok jönnek rá, hogy ők maguk sem tudtak valamit, amikor egy tanuló új kódját és megoldási módjait látják!)
Könnyű felidézni ezt az érzést, amikor mentorálási beszélgetésben tanuló vagy, de ez a nyitottság ugyanolyan fontos az Exercism minden más területén. Amikor úgy érzed, hogy valami gagyi az oldalon, először kérdezd meg magadtól, mi az, amit esetleg nem tudsz: egy számodra nevetségesnek tűnő döntés éppúgy utalhat a tudásod hiányosságára, mint arra, hogy a döntés valóban nevetséges.
Nézd meg a Chesterton kerítése című bejegyzésünket, ahol gyakorlati példákat találsz arra, hogyan érvényesül ez az elv.
A sikeres termék és a sikeres közösség építésének nagy része arról szól, hogy az emberek különböző véleményekkel és nézőpontokkal állnak elő, és azzal a céllal beszélik meg ezeket, hogy megtalálják a közös igazságot. Ehhez néha még az elfogadott igazsággal is vitatkozni kell, hogy egy jobb igazságra jussunk. Ezért a véleménykülönbség kritikus része az Exercism-nek. Konstruktívan vitatkozni a többiekkel viszont készség, és nem könnyű elsajátítani.
Íme néhány támpont arról, hogyan vitatkozz konstruktívan a közösségünkben:
Találtál egy problémát, és úgy érzed, valakinek tudnia kell róla. Az első kérdés, amit fel kell tenned magadnak: tényleg kell? Segít-e jobbá tenni a dolgokat, ha szólsz valakinek, hogy valami rossz? Zajt adsz hozzá, vagy jelzést?
Az esetek többségében remek dolog szólni valakinek, hogy téved. Segítesz neki betölteni egy tudásbeli hiányosságot, és ezzel jobbá teszed az Exercism-öt. Néha viszont nem éri meg a zajt vagy az energiát, és a kiigazítás csak rosszabbul érzi magát tőle az illető. Ezért mielőtt beleugranál, győződj meg róla, hogy ez a helyes dolog a többi közreműködő szempontjából.
Szorosan kapcsolódik ez az első ponthoz: a törzsi ösztönünk gyakran úgy érzi, hozzászólásra van szükség, amikor látunk valakit egy általános (vagy épp ellentétes) véleményt megfogalmazni. Ezt sokat látni a GitHubon: az emberek 👍 és 👎 emojikkal látják el az összes hozzászólást, vagy elárasztanak egy beszélgetést egy »Én is!« kommenttel. Sokan, amikor nyilvános nézeteltérést látnak, úgy érzik, meg kell »erősíteniük« azokat, akikkel egyetértenek.
Ha nem mondasz újat vagy hasznosat, kérdezd meg magadtól, egyáltalán muszáj-e bármit is mondanod.
Minden helyzet más, de gondolkodj, mielőtt kattintasz vagy gépelsz.
Szóval nézeteltérésbe keveredtél. Remek! 🎉 Most hozd ki belőle a legtöbbet.
Ne feledd: nem egy emberrel vitatkozol, hanem az aktuális nézetével valamiről. Adj neki teret, hogy megváltoztassa ezt a nézőpontot anélkül, hogy elveszítené az arcát. Segíts neki meglátni a te nézőpontod értékét anélkül, hogy hülyének érezné magát. Ne vidd személyes síkra.
Egyértelmű vészjelzés, ha szükségét érzed, hogy idézd, amit a másik mondott, csak hogy rámutass, hol tévedett vagy mondott ellent önmagának.
Az, hogy valaki ellentmond önmagának, gyakran a fejlődő gondolkodás jele.
Ez nem bizonyítja, hogy téved, hanem azt, hogy hagyja az elméjét kreatívan működni.
Különböző utakat jár be, és más módon rakja össze a dolgokat.
Bátorítsd ezt!
És ne feledd, hogy maradj önmagad. Nem kell kiemelned, hogy egyetértesz X-szel, vagy hogy Y nyilvánvalóan helyes. Nem az emberekről szól, hanem a legjobb megoldás megtalálásáról. Jelzést adj hozzá, ne zajt.
A viták gyakran nem olyan következtetésre jutnak, amivel mindenki egyetért. Sőt, az Exercism-ön szinte minden valamilyen kompromisszum. Ezért szinte mindig kicsit elégedetlen leszel az eredménnyel.
Ahhoz, hogy jó közösségi tag legyél, kulcsfontosságú elfogadni és magadévá tenni a döntéseket, még akkor is, ha nem értesz velük egyet.
A döntéseknek sok nézőpontot kell lefedniük, és végül sok kompromisszumot tartalmaznak majd. Ami jó egy nyelvi kurzushoz, az lehet egy kicsit rosszabb egy másiknak. Egyes építészeti vagy szervezési irányvonal több munkát okozhat neked, mint másnak. Egy az egész oldalra vagy a közösségre vonatkozó szempont fontosabbnak bizonyulhat, mint a te kurzusspecifikus szempontod.
Ha úgy érzed, nem érted, miért született egy döntés, mindig nyugodtan kérdezz. De amint elmagyarázták a döntést, rajtad a sor, hogy elfogadd, még akkor is, ha nem tetszik. Ha mindenki igyekszik ezt megtenni, akkor legközelebb, amikor egy döntés tényleg a te javadra dől el mások öröme rovására, nem fogod a bűntudatukat vagy a neheztelésüket érezni, és az energiádat hatékonyabb dolgokra fordíthatod.
És bízz abban, hogy a döntések jóhiszeműen születnek: mindenki a közösség, a platform és a tanulóink érdekében a legjobbat próbálja tenni.
Sokféleképp lehet kedvesnek lenni az Exercism-ön belül, de a leghatásosabb, ha átgondolod, hogyan hatnak a szavaid másokra.
Egy kultúrákon átívelő térben, tele különböző hátterű emberekkel, akik más-más hiedelmeket, értékrendszereket és anyanyelveket képviselnek, a világos kommunikáció szupererő. Könnyű tudni, hogyan szánod a szavaidat, de nehéz tudni, hogyan érzik azokat mások.
Olvasd el A szavak, amiket használunk bejegyzést, hogy többet megtudj arról, miért olyan fontos ez.